A franciák korán kelnek, igy én is. Asakusában megveszem az ajándékok egy részét, majd kiballagok Uenoba a Sinkanzenhez - és a rakáta-sinkanzent kapom ezúttal! Alig 45 perc az út nagy része, át kell szállnom egy helyi vonatra Nikkóig, az már lassú. Most csodaszép az idő, egy vendéglőben ismét Yubát eszem, a nikkoi ételkülönlegességet, ezúttal rákkal és penne tésztával.

Utolsó teljes napom, hát kiélvezem.

 A szentélynél ezúttal azoknak mondok köszönetet, akikkel 2008.-ban találkoztam és segitettek sokat, például a logó tervezésével. Talán, ha nincs a logó, már nincs a közösség sem.... Majd a japán iskolák reiki mestereinek, gyakorlóinak mondok köszönetet gondolatban. Együkük elmondta, hogy mikor először találkoztunk, intuiciókat kapott jelenlétemben (kezdő gyakorló volt) : hogy reiki mester lesz, és még találkozni fog velem. És lám, mindkettő bekövetkezett. 

Mennyi csodában is van részünk, ha kitartunk utunk mellett....  Nikkó tényleg gyönyörű, Tokugawa siremlékéhez is felmegyek. Több magyar csoport is van itt. És a lépcsőkön el lehet fáradni, japán fiatalemberek se birják szusszal, de én a nagy táskám cipelve is már nagyon edzett vagyok. 

Ezt tényleg látni kell, idéntől 5 évig újitják fel ezt a parkot, templomokat. Itt veszek füstölőket. 

Visszafelé megállok Tenkai pap emlékművénél, ő volt Tokugawa tanácsadója, Tendai szerzetes, sok japán filmben szerepel. 

Azután ismét vonatozás, csomagolom az ajándékokat, berámolom a táskákat, megtervezem az utolsó napot, utolsó maileket váltom japánban a japán mesterekkel, kiállitották a Naritai reptérre a jegyem, szóval véget ért utolsó teljes napom 2014.-ben japánban. 

Remélem, hamarosan tanitványaimmal együtt térek vissza. 

Nincs hiányérzetem, noha 1-2 helyre a fáradságtól vagy a tájfunoktól nem jutottam el, de óriási élmény mindez igy is. 

Holnap, ismét repülőre ülök, de előbb még visszamegyek Ueno parkba. 

Pár dolgot észrevettem. Magyarországon már hidegfront érzékeny lettem, s az első japán tájfunnál is fájt a fejem, de miután Kuramán voltam - már nincs ez a probléma, azóta elmúlt. A másik a fáradság miatt 2-3 kávés napjaim voltak - s Kurama óta nem kell Kv. Testem is erős, érzem. 

Japánban nagyon jó a forró fürdők, a szállodákban is van ülőkád. A nyugalom, a higgadtság, a közlekedés... csodás.