Szeretem Tokió ezen történelmi negyedét. Ma du. kettő óráig aludtam igen jóizűt. Végre csökken az alváshátralékom. Utána 3 fogásos ebédet ettem egy kisvendéglőben, 750 jenért - teával. Ez 1800 ft.-nak felel meg. Azután elmentem az Asakusai templomhoz, a történelmi kis negyedbe, ahol olyan jól éreztem magam 2010.-ben is. Megnéztem, milyen ajándékokat tudnék venni tanitványaimnak, azoknak akik még nem kaptak japánból szuvenirt. És hogy milyen áron. Összesen 20 000 jen áll rendelkezésemre, egy részéből japán füstölőket tervezek vásárolni a megmaradt közösségeknek és külföldre települt - települő központoknak. Most még nem vettem semmit.

Sok japán napernyővel védekezik a 27 fokos időben - nekem a thai 37 fok után ez könnyű dolog. 

15.00 órától tanulom a nyelvet, mert holnapután már japán mesterekkel találkozom, kezdődik a program szakmai része. 

Ez a nap a pihenésé, tanulásé. A holnapi nap hasonló lesz, esetleg Ueno parkba kirándulok csupán - első a feladat. Ahhoz pedig 2 nap alatt a japán társalgásban fejlődnöm kell, sokat! 

Azért az első sikerélmény megvolt. Élőbeszédben csak japánban van részem. Érkezésemkor a szállásadó nem volt hajlandó japánul beszélni velem, megérkezésemkor még gondom volt a helyes mondatszerkezettel. De ma délben elég összetett dolgot kérdeztem meg, nem egyszerű nyelvtannal és japánosan - és a válasz is japánul érkezett, már igy kommunikálunk - hát fog ez menni, remélem.