Fáradtan ébredek, éjjel még sok reiki érkezett.... igy még visszaalszom pedig Nikkoba mennék ... azután 9 órára összeszedem magam és kicsekkolok. Kyotoig megyek, közben eszembe jut, Shinoszakában is átszállhattam volna a Sinkanzenre - de mint később kiderül, mégsem baj hogy nem szálltam le.  

Mikor a tájfun miatt több millió japán változtat az utazási időponton, az bizony változásokat hoz. Csak a 13.00 órai sinkanzenre kapok jegyet... Nikko lefújva. A tájfunt átaludtam, de a Sinkanzennel utolérjük Shizuokánál. Le is hagyjuk. Esik, esik, Tokióban sétálgatok, csomagok a megörzőben. 

Ebédelek Ojakodont, ez tojásos csirkehusos hagymás rizses étel, a gyerekeimnek otthon készitettem néha én is. A különbség, itt nyers tojás is rá van ütve, mert erre nem szalmonellások, és igy is eszik. Finom. 

Azután elballagok a szállásra, ismét Aszakuszában vagyok, és holnap van az utolsó teljes napom Japánban ezen az úton. Vettem holnapra azért jegyet Nikkoba és vissza.... gondolom, itt is átalszom a tájfun közepét, éjjel jön meg.

Hát, ma ennyi - még sosem voltam esőben illetve tájfunban. Itt volt az ideje! A cipőm is csuromviz. A szálláson egy francia csapat van, nem hangosak csak nyüzsiznek sokat. Aludni megint nem sokat fogok...