Hajnali 3.00 órakor indultam a Bangkoki Hotelből és 4.00 előtt már becsekkoltam. A gép 6.00 órakor indult, volt időm megreggelizni, kávézni a reptéren. 

Tokyoba helyi idő szerint 14.00 órára érkeztem meg, és elöntött a hála, ismét, már harmadjára itt lehetek. Beszereztem három hétre bérléssel japán telefont, kiváltottam a japan rail passt, ellenöriztem hogy a 4 évvel ezelőtt használt SUICA kártyám működik-e? Működött, kiderült 10 évig jó...  Feltöltöttem 1 000 jennel egyenlőre. Sajnos a thai mobiltársaság nem állitotta be a rooming lehetőséget, ezért volt szükség bérlésre.

A Narita Expresszel érkezem meg Tokióba, majd a körvasúttal Uenoba mentem, onnan Asakusába a szállásomra, amit már hónapokkal ezelőtt kiválasztottam. igazi japán stilúsú, Ryokan, tatamin alszom. Addigra már 18.00 óra volt, a  reptéren 2 órát eltöltöttem, és onnan Tokió még egy óra volt vasúttal. 

Bizony, már el is felejtettem, milyen mikor bejön egy modern vonat az állomásra óra harmincra és 10 perc alatt kitakaritják, átforditják az üléseit és már indulhat is utasokkal. 

A böröndöknek külön helye van, a vonaton valóban van wi-fi is. Csak nem tudom hsználni... nincs hozzá azonositóm.

Tokyo nagyon szép, tiszta, a közlekedés is sokkal nyugodtabb, biztonságosabb mint Bangkokban volt. 

Vacsorára a kedvenc tempurás rákot ettem, rizzsel, miszo levessel - hát itt vagyok! Megérkeztem. Készen állok - remélem. A japán mestereket értesitettem arról, más lesz a telefonszámom japánban, mint eddig volt. 

És akkor ideje egy nagyot aludni, holnap pihenek, nem utazom sehova.